Kortársai legalábbis furcsa alaknak tartották, nem evilági gondolkodásúnak. Vagyis, ha ismerték volna az azonosítatlan repülő tárgy fogalmát, akkor vélhették volna úgy, hogy azzal jött közénk.
Az égi jelenségekkel egyébként is barátságban volt Csontváry. Önéletrajzában említést tesz egy hatalmas üstökösről, amely óriási hatást tett rá. Azt írta, hogy a házuk felett lebegett ez a tünemény, így akarta jelezni az ő kiválasztottságát. Neki kellett beteljesítenie az égiek akaratát.
Csillagászati feljegyzések valóban beszámolnak egy 1856-ban történt, látványos eseményről. Ekkor Magyarországról is jól látszott egy üstökös. Csakhogy a kis Tivadar abban az időben még csupán három esztendős volt, mert ő 1853. június 5-én született. Emlékezhet egy ilyen korú kisgyermek arra, hogy a házuk felett egy fényes valami lebegett? Később persze ezt híresztelte magáról a festő, amit talán önmaga is elhitt.
Létezik egy érdekes rajz, ami két alkotó munkája. A női tanulmányfej és két festő címet viselő ceruzarajz két alkotó munkája. A fejet feltehetően Csontváry készítette, míg a két kis festőt Lakos Alfréd hozta össze. A festők alakjában Csontváryra ismerhetünk rá, balra lent pedig Lakos szignója szerepel.
Csontváry és Lakos Alfréd Münchenben, Hollósy Simonnál tanult 1894-ben, s ez a dátum szerepel a rajzon is. Vagyis Lakos Alfréd varázsolta oda barátságból vagy bosszantásul Csontváry alakját a Mester tanulmányrajzára.
Ami érdekes az üstökös szempontjából, az a felső kis festő feje felett tündöklő csillag. A kiválasztottság jele, a zsenialitásé? Vagy a földönkívüli tudásé? Ki rajzolta oda? Lakos Alfréd vagy Csontváry? 1894-ben, vagy jóval később, amikor elkészült az önéletrajz?
Válasz nincs és az igazság odaát van.
